2012. november 6., kedd

Idézet #2


" Diligence is the mother of good luck "
" A szorgalom a jó szerencse anyja "
- Benjamin Franklin

Ez az idézet az egyik személyes kedvencem. Tetszik maga az idézet és a gondolat is, melyre nagyon sokszor, egyéb mondásokkal is rávilágítottak: "Mindenki a maga szerencséjének kovácsa", vagy "Aki korán kel, aranyat lel" stb.
Próbáljátok ki: minél többet tesztek valamiért, minél több a pozitív gondolatotok vele kapcsolatban, annál több "szerencsés véletlen" fog szembejönni veletek ;)

2012. október 7., vasárnap

Motiváció

"The road to success is lined with many tempting parking places."

"A sikerhez vezető út rengeteg csábító parkolóhellyel van szegélyezve."

Az én tanácsom, hogy bármennyire is kevés az üzemanyagunk, bármennyire is fáradtak vagyunk a sok vezetéstől, bármennyire is azt gondoljuk, hogy az autónk nincs megfelelő állapotban, bármilyen messze is legyen az úticélunk, nyomjuk tövig  gázpedált! ;)

2012. szeptember 15., szombat

@RC


A minap ellátogattam a már rendszeres megjelenésűnek mondható @rc kiállításra. A kezdeményezés nagyon jó, a kivitelezés is, most nem őket szeretném promozni, akit érdekel, az már úgyis ismeri, vagy könnyen megismerheti ezt az egészet.
Az idei kiállítás témája a Himnuszból vett idézet : "...Jó kedvvel, bőséggel..."
Namost ezt az írást beszámolónak sem szánom, egy érzésemet szeretném megosztani veletek, ami ott elfogott. Elég rossz szájízzel jöttem el a kiállításról, erről nem a szervezők tehetnek, talán még a plakátalkotókat sem okolnám, esetleg a hazai társadalmat, a pár évtizeddel ezelőttit. Azt, amelyik belenevelte az emberekbe ezt az állandó borlúlátást, pesszimizmust, depressziót.
A plakátok 90%-a kifejezetten szomorú volt, a hiányról, nincstelenségről, kilátástalanságról szólt szinte az összes. Ez az egyik fő oka, amiért ezt a blogot elindítottam, hogy segítsek az embereknek ne mindig a rosszat látni. Elég elkeseritő volt olyan plakátok között sétálni, amik mind az éhezésről, szegénységről, nincstelenségről szóltak, valamint arról, hogy ez így is marad... Az ilyen negatív dolgokat ez csak erősíti. Ha jól tudom, Teráz Anya mondta, hogy “Ne hívjatok háborúellenes tüntetésre! Béketüntetésre hívjatok!” A szegénységen nem segít, ha többet ábrázoljuk, ha az abból kivezető utat, esetleg csak fénysugarat, az viszont igen.

2012. augusztus 29., szerda

Idézet

Íme az egyik kedvenc idézetem, egy nagyszerű embertől, remélem nektek is tetszeni fog:
" Our only limitations are those we set up in our own minds." - Napoleon Hill

Magyarra lefordítva (saját fordítás):
" Kizárólag azok a határaink, amiket a saját elménkben felállítunk"

És ez igaz. Hihetetlennek tűnik, de igaz.
A legtöbb ember azt mondja: "igen, így van!", tetszik neki, de szíve legmélyén nem hiszi el, nem meri elhinni.
Akik elhiszik, olyanok is vannak, a köznyelv leginkább boldog, sikeres embernek hívja őket :)


- Posted using BlogPress from my iPad

2012. augusztus 26., vasárnap

Jön az ősz!

Hamarosan vége a nyárnak, habár úgy tűnik, még egy ideig remek idő lesz, az ősz mégis csak megállíthatatlanul közeleg. "Divat" ilyenkor szomorkodni, panaszkodni, hogy “hjajj, vége a nyárnak...”. Tény, hogy nem lesz annyira meleg, a legtöbben már nem mennek nyaralni, a gyerekeknek kezdődik suli, a munkában is bele kell húzni stb...
De mivel mind az ősz, mind az előbb említett “kellemetlenségek” elkerülhetetlenek, ezért könnyen beláthatjuk, hogy ezekért szomorkodni teljesen felesleges, mondhatnám butaság. Gondoljunk bele, mennyire van értelme egy olyan dolog miatt bosszankodni, ami egész biztosan bekövetkezik és abszolút független tőlünk, tényleg nem tehetünk semmit ellene? Arról már ne is beszéljünk, hogy az őszt mindenki az elmúlás évszakának aposztrofálja, holott szerintem ez helytelen. Része a természet körforgásának, nem múlik el semmi, csupán felkészül a téli pihenésre, majd a tavaszi megújulásra.
Mi két dolgot tehetünk: először, tudatosan kerüljük az ősszel kapcsolatos negatív gondolatokat, éppen az előbb említett okok miatt. Másodszor, valamiből merítsünk erőt. Erre rengeteg lehetőség van, néhány példa: bármi, amit eddig is csináltunk és élvezzük, pl egy soportág űzése, vagy ez a blog :-), vagy kezdjünk bele valami újba, vagy gondoljunk a nyár élményeire, emlékeire. Ekkor ne az legyen a fejünkben, hogy: “de jó volt, de kár, hogy vége...”, hanem az, hogy “milyen jó volt, most hogy újra felidéztem szinte ugyanolyan jól érzem magam...”, ez erőt ad, segít átvészelni az ősz nehézségeit. Ha nincs, vagy nem elég az erőt adó emlék, élmény, akkor van még egy kis idő szerezni néhányat ;-)


- Posted using BlogPress from my iPad

2012. június 17., vasárnap

A siker...

A minap láttam először ezt a képet, de mint utóbb megtudtam, nem új, de nekem nagyon megtetszett, gondoltam megosztom veletek is!

Angolul kevésbé tudóknak: " A siker nem mindig az, amit látunk"

Szerintem nagyon találó, sokatmondó a kép, nem is szeretnék magyarázatot fűzni hozzá, akinek kicsit is tetszik, az majd úgyis elgondolkozik rajta! :)


2012. június 6., szerda

Egy remek híroldal!


Egy nagyszerű honlapra szeretném felhívni a figyelmeteket:
http://www.pozitivnap.hu !
Ez tulajdonképpen egy híroldal, amiben mégis különbözik a többitől, az a mentalitása és a tartalma: a honlap nem tartalmaz negatív, vagy negatív töltetű híreket.
Katasztrófatúristák, kárörvendők, örök negatívok, búslakodók! Sajnálom, de Ti itt nem fogtok kedvetekre való hírt találni!
Sajnos kialakult, hogy sokan attól érzik magukat tájékozottnak, naprakésznek, ha tudnak minden sorozatgyilkosságról, tőlük 200km-re levő lakástűzről, számukra teljesen ismeretlen költők kórházba kerüléséről stb...
A Pozitívnap oldalán csak “jó hírek” vannak. Nem arra kell gondolni, hogy ugyanazokból az adatbázisokból dolgoznak, mint a többiek, csak ők kizárólag a jó híreket emelik ki. Itt rengeteg olyan eseményről, teljesítményrol, újdonságról értesülhettek, amikről máshol nem, vagy csak ritkán.
Érdemes ezen honlap böngészésével kezdeni a napot, megfelelően pozitív lelkiállapotba kerülhetünk tőle, de napközben is bármikor jó rápillantani, hogy a fejünkben esetlegesen összegyűlt sok negatív gondolatot kicseréljük, amellett, hogy tájékozottak is leszünk :)

2012. április 15., vasárnap

Miért?


Te miért csinálod?
Bármit, ismétlem bármit, amit teszel, szeretnél tenni, erre a kérdésre kell alapoznod.
Miért ott dolgozol, ahol?
Miért azzal vagy párkapcsolatban, akivel?
Miért azt eszed, amit?
Miért ott laksz, ahol?
Ugyanígy meg kell vizsgálnod, hogy amit nem teszel, de szeretnél/kéne, azt miért nem teszed!
Miért nem sportolsz?
Miért nem törődsz az egészségeddel?
Miért nincs párod?
A legfontosabb, hogy itt nem a külső tényezőket kell keresni, mint okokat (amúgy más esetekben sem), hanem belső indíttatásokat, késztetéseket.
Pl. nem azért dolgozol ott, ahol, mert nem volt más lehetőség, hanem mert ezt szereted, minden szempontból megfelel az igényeidnek, stb. Igyekszem mindig pozitív lenni, azért ilyen példával kezdtem, de sajnos nagyon sok ember nem ott, nem azt dolgozza ami leginkább megfelelne neki. Inkább ilyen indokokat lehetne hallani, ha igazán őszinte az önvizsgálat: ”mert nem akarok minden reggel 20km-el többet utazni”, vagy ”mert a másik helyen 2x ennyit kéne dolgozni, és alig fizetne többet”, vagy ”lusta vagyok megcsinálni azt a tanfolyamot, ami a vágyott munkához kellene” és még sorolhatnám. Fontos, hogy ezt nem a munkára akarom kihegyezni, ez csak egy példa volt.
A hangsúly azon van, hogy a minket körülvevő dolgoknak megtaláljuk (őszintén!!!) a belső indíttatásukat. Ez sokszor elég fájdalmas lesz, mindenki a legkisebb ellenállás felé halad, kényelmesebb egy nem túl jó párkapcsolatban élni, mint a szakítás/újbóli párkeresés nehézségeivel szembenézni, holott lehet, hogy egy sokkal jobb kapcsolat vár ránk.
Arra szeretnék kilyukadni, hogy le kell szokni a külső tényezők okolásáról, mivel szinte mindenen tudunk MI MAGUNK változtatni. Ha megvan a dolgok belső indíttatása, megvan a tudat, hogy ha akarunk változtathatunk (hiszen ez a helyzet), ez teljesen más megvilágításba helyezi a minket érő negatív dolgokat és hamarabb cselekvésre késztet. Mellesleg ez az új nézőpont sokszor új lehetséges megoldásokat felkínál, melyek eddig is rendelkezésünkre álltak (volna), csak nem láttuk őket.

2012. március 26., hétfő

Rakonczay Gábor.


Egy fantasztikus hírt szeretnék közölni, ha esetleg valaki nem értesült volna róla: Rakonczay Gábornak sikerült, egy kenuval átevezte az Atlanti-óceánt.
Ez nem egy hírportál, tehát nem törtem össze magam, hogy elsőként osszam meg ezt a hírt (pláne, mert a megfelelő forrásaim sincsenek meg hozzá), illetve a megosztás indíttatása is más: szeretném, ha mindenki elgondolkodna ezen a teljesítményen. Nyugodtan tanulmányozzátok az adatokat, hány km volt az út, hány napig tartott, milyen volt a hajó stb., ezek is érdekesek.
De én inkább azt szeretném ha a puszta tényeken filóznátok egy kicsit, mint ahogy tettem én is: egy ember egyedül átevezte az Atlanti-óceánt. Mondjátok ki párszor magatokban (vagy hangosan) és próbáljátok meg érezni a súlyát. Én reggel olvastam a hírt, azóta ahányszor eszembe jut, egyre jobban lenyűgöz.
Nem egy amerikai olimpikon, akit multimilliárdos vállalatok támogattak, helikopterrel kísérték végig, nem kísérte az Egyesül Államok Haditengerészetének 3 rombolója sem, nem közvetítette a TV élő adásban.
Egy magyar férfi, aki itt mászkál köztünk, beült egyedül egy kenuba (mely nem mellesleg szintén magyar tervezés), evezett és kiszállt az Atlanti-óceán túloldalán. Próbálok itt írni róla, de nem igazán jutok szóhoz, amilyen jelzők eszembe jutnak a teljesítményéről, azokat inkább nem írnám le, úgyhogy tegyük 100. gyök alá ezt az eredményt és akkor marad: HIHETETLENÜL ELKÉPESZTŐEN FANTASZTIKUS!
Nem volt sétagalopp, sok ideig semmi hír nem érkezett Gáborról, belegondolni is nehéz abba, mit érezhetett ott, egyedül. De a feladás szinte biztos, hogy nem jutott eszébe. Mert nem adhatta fel! Mit csináljon? Jellezzen az őt kísérő hajónak? Nem tud. Telefonáljon? Nem tud. Forduljon vissza? Már késő. Egy lehetősége lett volna a feladásnak, szerencsére ez nem történt meg.
Egyetlen út maradt: menni addig, amíg ezt a hihetetlen eredményt el nem éri. Az emberi teljesítőképesség egy új dimenziója tárult fel előttünk szerintem. Ékes bizonyíték arra, hogy tényleg semmi nem lehetetlen, amiről elhatározzuk, hogy számunkra lehetséges. Ha akarjuk, meg tudjuk csinálni.
Gábor mindenkinek egy példa kell, hogy legyen, egy igazi hős, több ilyen ember kéne, hogy éljen.
Nehéz a munkád? Nehéz a suli? Nehéz megélned? Nehéz a tanulás? Nehéz az életed? Nehéz megoldani a problémáidat?
NEM! Az Atlanti-Óceánt átevezni, na az nehéz. De már tudjuk, hogy nem lehetetlen. Köszönjük Gábor!

2012. március 5., hétfő

Gondolataink, és amiket azokkal magunkhoz vonzunk

"what we think, we became" - Buddha
"amit gondolunk, azzá válunk" - Buddha

Ez az egyik kedvenc idézetem. Rövid, tömör, mégis minden benne van, amire az eredményes, boldog élethez szükségünk van.
Nagyon nem tudom, hogy mit-hogyan írjak ebbe a bejegyzésbe, kb olyan feladat, mintha valami azt mondaná: "foglald össze 5 sorban, hogy milyen autókat lehet kapni!" hatalmas téma, ezer oldalról meg lehet közelíteni,egyik eleme fontosabb, mint a másik, éppen ezért ezt most egy kis bevezetőnek szánom, egy kis ízelítőnek azoknak, akik már elindultak a boldogság felé vezető úton, de még inkább azoknak, akik csak keresik azt.
Boldognak lenni meg lehet tanulni, de aki azt mondja, van egy tuti, 5 perces módszere, ami garantáltan mindenkinek működik, az hazudik.
Gondolatainkkal teremtjük a körülöttünk levő világot. Ennyi. Erről még rengeteget fogok írni, lesz olyan, aki soha nem fogja elhinni, de ha tetszik, ha nem, ez az igazság. Éppen ezért talán nem nehéz belátni, hogy abszolút kritikus fontosságú az, hogy miket gondolunk, mik az uralkodó gondolataink.
Amilyen gondolataink vannak, olyan dolgokat vonzunk magunkhoz: eseményeket, személyeket, tárgyakat, eredményeket, egészséget/betegséget, mindent, ami velünk történik. Épp ezért fordult már elő mindenkivel, hogy egy balszerencsés esetre ezt reagálta: "tudtam, hogy ez lesz!". Amikre gondoltál, az következett be, de szerencsére ennek a fordítottja is létezik, a szerencsés véletlenek, az "éppen, hogy sikerült"-ek sem annyira véletlenek.
Éppen ezért, később meg fogod látni, nem véletlen, hogy rátaláltál erre a blogra! Valamint annak, hogy a későbbiekben is visszalátogatsz, vagy sem, annak is egészen más okai vannak, mint pl tetszenek/nem tetszenek az írások, eszedbe jut, vagy sem, elfelejted a címet, vagy elmented a könyvjelzőt, stb. Mivel én nem árulom a boldogság 5 perces tuti módszerét, ezért nem minősítem sem pozitív, sem negatív dolognak, hogy később is visszanézel ide, vagy sem. Persze ezt a Te szempontodból mondom, én nyilvánvalóan annak örülök, ha minél több ember, minél gyakrabban olvas :) . De a Te személyes boldogságodhoz vezető útnak lehet, hogy nem része ez a blog, én mégis javaslom, hogy látogasd, lehet, hogy egyszer, egy fél mondat megragad benned, ami megmozdít benned valamit.


- Posted using BlogPress from my iPad

2012. február 24., péntek

Mikor érdemes kezdeni a változtatást, változást?

A saját véleményem is ez, de a megfigyelések, statisztikák (ennek külön poszt lesz, mert ijesztő), az emberek saját maguk is azt mondják, hogy nem boldogok. Pontosabban csak nagyon kevesen, közülük még kevesebben olyanok akik 100%-ban, minden területen boldogok. Egyébként ez a blog pont azért van, hogy segítsen boldoggá válni, vagy rámutatni, hogy igazábol Te is boldog vagy, vagy legalábbis sokkal közelebb vagy hozzá, mint gondolnád.
Aki nem érzi magát boldognak, valószínűleg egyet ért velem abban, hogy valamin változtatni kell. Aki szerint nem kell neki változtatnia, mert mindenről külső tényezők tehetnek, annak igaza van, neki nem kell. Neki nem kell, hanem egyenesen MUSZÁJ, ÉLETBEVÁGÓAN FONTOS, mert ez a hozzáállás az egyik legkártékonyabb, amit el lehet képzelni, de erről is lesz szó a későbbiekben.
Ha valaki mondjuk 2 alkalomnál többször kereste fel a blogot, annák már feltételezem, hogy változtatni, változni akar, ehhez keres kapaszkodót (a legjobb helyen vagy;)). Tehát most főleg azokhoz szólok, akik tisztában vannak a cselekvés, változás szükségességével.
A halogatás a sikerek egyik nagy ellensége, más megközelítésből barátja. Ellensége, mert magát a sikert akadályozod vele, viszont kéz a kézben járnak, mivel amennyit a dolgaidat halogatod, a sikereket is pont annyira!
Tehát ne várj, ne halogass cselekedj, a többit ráérsz menet közben kitalálni. Persze nem árt tervezni, de ha megvan egy jónak tűnő gondolat, kezdd el követni, ne tervezgesd addig a kezdetet, amíg már nem lesz aktuális.
Kitalálod, hogy sportolnod kéne? Remek, kapd fel a sportcipődet, és menj ki kocogni! Ne azzal kezdd, hogy 15 órát bújod az internetet, olimpikonok edzéstervét tanulmányozva, aztán elmész egy profi futóboltba és 50.000ért veszel cipőt, másik 70.000ért ruházatot, mellé pulzusmérőt, könyveket, fényvisszaverő szalagokat... Azaz mindennel foglalkozol, csak pont magával a tevékenységgel nem, aminek Te magad is beismerted szükségességét. Persze idővel lehet, hogy az imént felsorolt dolgokat mind meg kell tenned, de kezdened biztosan nem ezekkel kell!
Ide tartozik a "majd jövő januártól lefogyok", a "majd nyaralás után elkezdek figyelni a kiadásaimra", "majd a projekt befelyezése után elkezdek többet törődni a párommal", meg még reggelig sorolhatnám. Csakhogy az a helyzet, hogy jövő januárra jó eséllyel még többet fogsz hízni, még nehezebb lesz lefogyni, nyaralás végére nem kell majd figyelned a költekezéseidre, mert nem lesz miből költekezned, valamint sanszos, hogy a párod is faképnél hagy téged, mire a cégnél végeztek az adott több hónapos projekttel.
Tehát: vizsgáld meg magad! Állapítsd meg, hogy kell-e változnod (egy kis segítség:99%, hogy igen), a lehető legrövidebben vázold fel magadban a cselekvést,a többire majd később ráérsz.
És, hogy mikor kezdj bele? Válassz magadnak időpontot:



- Posted using BlogPress from my iPad

2012. február 20., hétfő

A szervezett reggel

"Lose an hour in the morning, and you will spend all day looking for it." - Richard Whately

" Veszíts el egy órát reggel, az egész napodat azzal fogod tölteni, hogy előkerítsd." - Richard Whately

Szervezetten, átgondoltan kezdeni a napot rengeteg előnnyel jár. Ami magától értetődő, hogy nem felejtjük el a dolgokat, ha nem ösztönösen, hanem valamilyen rendszer alapján cselekszünk (mondjuk ez nem csak a reggelre igaz). Még itthon fog eszünkbe jutni, hogy vigyünk magunkkal számológépet, aláírási címpéldányt, pénzt, bármit, aminek hiánya elég kellemetlenül érinthet minket otthonunktól távol. Az a vesződség, ami azzal jár, hogy előző nap este átgondoljuk/felírjuk, mikre lesz szükségünk másnap, mit csináljunk meg reggel,sokkal kevesebb energiába kerül, mint a bosszankodás, hogy "a fenébe, ezt otthon hagytam, elfelejtettem".
A másik nagy előny, hogy hozzáállásunk rányomja bélyegét az egész napra: azt üzenjük vele, hogy az ébredés pillanatától kezdve mi koordináljuk, befolyásoljuk az életünket, az események nem "csak úgy" történnek velünk.
A harmadik előny, hogy segít felébredni. Nem mindegy, hogy a fotelben ülünk, bámulunk előre a már kihűlt kávéval a kezünkben, vagy ébredés után azonnal tevékenykedünk. Én is tudom, hogy ha nincs meg, hogy konkrétan mit kell csinálni, akkor nem egyszerű felkelni abból a fotelből, nincs motiváció.
A negyedik, talán legnagyobb előnye a reggeli teendők előre meghatározásának, az az érzés, a sikerélmény, hogy a reggel minden percét hasznosan töltöttük el. Apró, de rengeteg pozitív élmény ér minket rögtön az ébredés után, mivel számtalan későbbi problémát előzünk meg, szándékosan (pl amit szinte biztosan otthon hagytunk volna, ha nem írjuk fel, az így velünk lesz, elkerülve a későbbi bonyodalmakat). Magabiztosan indulunk el otthonról, mert tudjuk, hogy fel vagyunk készülve a mai napra.
Írjunk cetliket, használjunk emlékeztetőket, használjuk a GTD rendszert, mobiltelefonunkat, bármit, ami segíthet a szervezettség szokásának kialakításában! Szuper érzés, elhihetitek! ;)


- Posted using BlogPress from my iPad

2012. február 13., hétfő

Valentin nap

" The best and most beautiful things in the world cannot be seen or even touched - they must be felt with the heart." - Helen Keller

" A legjobb és legcsodálatosabb dolgok a világon nem láthatóak, nem is tapinthatóak - csak a szív által érezhetjük őket." - Helen Keller


Ma van Valentin nap, a szerelmesek napja. Sokan hülyeségnek tartják, mondván nem ősi magyar ünnep, amerikai import stb. stb...
Én úgy gondolom, ha találtunk valakit, akit szeretünk, akivel boldogok lehetünk, akkor azzal meg kell minden pillanatot ragadni. A Valentin nap remek ürügy arra, hogy egy kicsit különlegesebb napot szervezzünk magunknak, bármi kitalálható, ami a párodról, illetve Rólad szól és jól érzitek magatokat. Nem az ajándékokról szól, hanem csak egy kis odafigyelésről, kedvességről, ami szerintem mindennapos kéne legyen, de ha nem, akkor a Valentin nap nagyon jó alkalom, hogy kicsit feldobjátok a kapcsolatotokat, ha az egy kicsit ellaposodott. Ha pedig nem, akkor remek alkalom, hogy még jobban élvezzétek! Nagyon jó dolog, ha szerettek valakit, még jobb ha ő is szeret titeket, becsüljétek meg!

- Posted using BlogPress from my iPad

2012. február 9., csütörtök

Rossz? Nem baj, van más!

" Every problem has a gift for you in its hands. " - Richard Bach

" Minden probléma tartogat egy ajándékot számodra." - Richard Bach

A múltkori, hetet értékelő bejegyzésemben már említettem (ezt a fajta értékelést egyébként érdemes lenne gyakran, akár naponta elvégezni!), de szerintem kiemelt fontosságú, hogy a gondokra, problémákra ne "rossz"-ként tekintsünk, hanem próbáljuk meg természetesnek elfogadni azokat, mert bizony teljesen normális, sőt jó is, hogy időnként akadályokkal szembesülünk.
Először is: a problémák megoldásából lehet a legtöbbet tanulni (ugye érdemes figyelni mások hogyan oldják meg a gondjaikat, az is remek tamár!), mert ha minden klappol, akkor abból nem biztos, hogy a megfelelő következtetéseket vonjuk le jövőbeli cselekedeteinket illetően. Érdemes felidézni néhány példát, amit múltkor említettem, mennyi apró "rossz" eseményből tanultuk meg, hogyan kerülhetjük el azokat ismételten.
Másodszor: egy ajtó bezárul, kinyílik egy másik, vagy rosszabb esetben még ott az ablak is :) Velem nagyon sokszor volt (gondolkozzatok el rajta, biztos veletek is), hogy halami nem az eredeti terveim szerint alakult, de utólag észrevettem, hogy ez így még jobb is volt. Ezek apró dolgok, de mindenkivel megtörténnek, csak figyelni kell rájuk. Elmegyünk a boltba venni valakinek egy ajándékot, nem találjuk, de találunk helyette sokkal jobbat. Ezeket a kis dolgokat ha megtanuljuk észrevenni, könnyebben magunkévá tehetjük a problémák elfogadásának, üdvözölésének szokását és alkalmazhatjuk
azt az igazán nagy gondok esetében is.
Próbáljátok a mai nap folyamán (meg egyébként is) pozitívan felfogni az amúgy kellemetlen eseményeket. Tehát ha ma nem tudjátok eldönteni, hogy melyik ruhát vegyétek fel, de közben az egyiket leöntitek kávéval, azt döntési segítségnek értelmezzétek, ne pedig balszerencsének!
Szép napot mindenkinek! :-)


- Posted using BlogPress from my iPad

2012. február 3., péntek

Értékeljük a hetet!

Hétfőn azzal indítottam, hogy rengeteg kellemes dolog történhet velünk a hétköznapok során, ezért nem szabad keserűen várni őket.
Most itt a péntek, értékeljük ki a hetet! De tényleg: adok pár tippet, hogyan, de Te magadnak végezd el a hét értékelését, a végén szinte biztos, hogy arra fogsz jutni, hogy milyen remek hét volt ez!
Mindenek előtt:
" It is better to light one candle than to curse the darkness " - Buddha
" Jobb egy gyertyával világítani, mint átkozni a sötétséget " - Buddha
Annak örüljünk, ami(nk) van, ne azt nézzük ami(nk) nincs!
Vegyétek sorra, mi mindenben voltatok sikeresek, mi mindent sikerült véghezvinnetek!
Nem váltottátok meg a világot? Ok, akkor kezdjük kisebb dolgokkal! Vegyetek sorra mindent, ami sikerült, ami pozitív, vagy legalább annyi dolgot, amire már azt mondjátok, "ez igen, ez egy remek hét volt"!
Nem jutnak eszedbe dolgok?
Segítek néhány kérdéssel:
- Kerestél pénzt, akár csak egy kicsit is a héten? Ha valamit olcsóbban vettél, azt is sorold ide!
- Sportoltál a héten? Ha csak valahova gyalog mentél, ahova egyébként nem.
- Okoztál valakinek örömöt a héten? Pl felhívtad, ezzel örömet okozva neki, egy névnapi köszöntés, akármi!
- Voltál valamilyen munkában, folyamatban nélkülözhetetlen? Pl egy közös projekt, csoportmunka, aminek tagja voltál, ami nélküled nem sikerült volna!
- Segítettél valakinek önzetlenül? Pl. Átadtad a helyed a buszon egy idősebbnek, kinyitottad az ajtót egy kismamának?
- Tettél valamit az egészségedért a héten? Bármit, akár csak, ha a mekiben salátát ettél a big mac helyett!
- Elvégeztél valamit, amit már régóta halogattál? "milyen jó, hogy végre rend van a szekrényben"
- Ismerkedtél meg új emberekkel?
- Dicsért meg a főnököd/ kollégád? Távozott elégedett vevő az üzletedből?
Rengeteg apró dolgot fel lehetne még sorolni, tegyétek egészen addig, amíg meg nem győződtök arról, hogy eredményesek, sikeresek voltatok ezen a héten!
Történtek rossz dolgok?
Szinte biztos vagyok benne, hogy igen!
- megégetted magad a tűzhelynél? Nem baj, legközelebb jobban fogsz vigyázni!
- elsóztad az ételt? Nem baj, legközelebb nem fogod!
- rosszul adtál le egy rendelést a szállítónál? Legközelebb biztosan alaposabban leellenőrzöd!
- meghúztad az autót? Ezután biztos sokkal körültekintőbb leszel, megelőzve ezzel több hasonló esetet!
- kicsit megfáztál? Holnap biztos jobban felöltözöl, így egy kis meghűléssel megúszod a komolyabb tüdőgyulladást!
Ezt sem sorolom tovább, minden hibánkból lehet tanulni, ha másokéból is sikerül, az egyenesen fantasztikus!
Itt leírnám egyik kedvenc idevágó történetemet, mely nevek/időpontok híján elég városi legenda-gyanús, de nem is ez a lényeg. Tehát:
Egy nagy amerikai vállalatnál az egyik dolgozó elrontott valamit, ami apróságnak tűnt, kis figyelmetlenségnek a részéről, de végül 15.000.000. $ veszteséget okozott a vállalatnak. A dolgozó teljesen magába roskadt, nyílvánvaló volt számára, hogy nincs más választása: elment az igazgatóhoz, hogy személyesen felmondjon, elveszítve ezzel megélhetését. Az igazgató kérdőn nézett rá, hogy mit szeretne:
- Uram, borzasztó amit tettem, sehogy sem tudom jóvá tenni, de gondoltam felmondok, mielőtt Ön rúgna ki.
- Hogy én kirúgjam?! Nem megy maga innen sehova, éppen most költöttem 15.000.000. $-t az oktatására!
Ezek után remélem mindenkinek világos lesz, hogy jó kis hetet zárhat, így talán a utólag is "hihetőbb" a most hétfői bejegyzésem, ha eddig nem lett volna! :-)
Nagyon kellemes hétvégét kívánok mindenkinek!
- Posted using BlogPress from my iPad

2012. január 29., vasárnap

A hétfő

A hétfői napot nagyon sokan utálják, de szerintem ez tulajdonképpen egy megszokás, mintsem tényleges érzelem. Persze ez az ellenérzés nem a hétfői napra vonatkozik, hanem az új hét kezdetére.Sokan egy mókuskeréknek érzik az életüket, ezért nekik az új hét kezdete semmilyen örömöt, újdonságot nem ígér. DE EZ NEM IGAZ! Az emberrel pont ugyanannyi (sőt, talán több) érdekes, kellemes dolog történik hétközben, mint hétvégén. Ilyenkor léptetnek minket elő a munkahelyünkön. Ilyenkor jelentik be a fizetésemelésünket. Ilyenkor halljuk a legtöbb érdekes sztorit. Ilyenkor kaphatunk valami kis apróságot párunktól, aki munkából hazajövet meglátta és rögtön ránk gondolt. Ha üzletünk van, ilyenkor tér be hozzánk vevőink nagy része. Ilyenkor kapunk jó jegyeket az iskolában. Ilyenkor mehetünk megvenni azt, amire régóta gyűjtünk. Ilyenkor hozza a postás/futár a levelet/csomagot, amire régóta várunk. Soroljam még? Nem sorolom, mindenki gondolkozzon el rajta, biztos rengeteg dolgot találhatunk, amiért érdemes a hét kezdeténk örülni! Szeressétek a hétfőt! :-)

2012. január 26., csütörtök

Biztos annyira rossz nekünk?

"Let us rise up and be thankful, for if we didnt learn a lot today, at least we learned a little, and if we didnt learn a little, at least we didnt get sick, and if we got sick, at least we didnt die, so, let us all be thankful." - Buddha

" Emelkedjünk fel és adjunk hálát, amiért, ha nem is tanultunk ma sok mindent, legalább tanultunk egy keveset, ha nem tanultunk egy keveset sem, legalább nem lettünk betegek, ha pedig betegek lettünk, legalább nem haltunk meg, szóval mind legyünk hálásak." - Buddha

Sokszor gondoljuk, hogy most nagyon rossz nekünk, kellemetlen helyzetben vagyunk, amiben nem érezzük jól magunkat. Ilyenkor nehéz lehet vigasztalást találni, valamit, ami kicsit feldobhatja a hangulatunkat. Közhelynek tűnik, de sokszor tényleg segíthet a "lehetne rosszabb" hozzáállás is. Nem azért, mert az embert ez a tény önmagában vigasztalja, vagy jobban örül, mert más is az ő helyzetében van, hanem azért, mert rámutathat, hogy talán nem is olyan nagy a gondunk, amiért ennyire érdemes aggódni, lehetne sokkal nagyobb is. Erre mutat rá a fenti idézet is, mindig hálásnak kell lenni azért, ami van, még ha az nem is tűnik soknak, vagy éppen kellemesnek. Ha másnak nem, annak örüljünk, hogy élünk, az élet egy ajándék! :)

U.i.: Jobbulást kicsim, hamarosan sokkal jobban fogod magad érezni! :)



- Posted using BlogPress from my iPad

2012. január 23., hétfő

A cselekvés

"Those who try to do something and fail are infinitely better than those who try nothing and succeed." - Lloyd Jones


" Azok, akik próbálnak csinálni valamit, de elbuknak, végtelenül jobbak, mint azok, akik nem próbálnak csinálni semmit és ebben sikeresek" Lloyd Jones

Ne féljünk az esetleges kudarctól! A kudarctól való félelem lebénít minket, pedig veszíteni nem szégyen, sokkal nagyobb szégyen a kudarctól való félelem miatt oda sem állni. Mindennek van pozitív kimenetele, egy bukás is rengeteg tapasztalatot, ötletet, lehetőséget szülhet. Szóval próbálkozzunk, cselekedjünk, az biztosan jobb megoldás, mint karba tett kézzel üldögélni.

Legyen szép napod!


Milyen lesz ez a blog?

Ebben a bejegyzésben kicsit körülírnám, milyen jellegű bejegyzések lesznek.Lesz, amikor csak egy idézet lesz, motivációs céllal, eredeti nyelven és magyarul is, ha külföldi személytől származó idézet lenne. Lesznek kisebb esszé jellegű írások, történetek, melyek talán segíthetnek nem annyira feketének látni a dolgokat. Lesznek könyvbemutatók, melyekben ilyen témájú könyvek kerülnek bemutatásra, ajánlásra. Várok javaslatokat is, ha szeretnétek másról is hallani/olvasni. A cél, hogy jó legyen olvasni ezt a blogot, ezzel indítani a napot, vagy csak felnézni ide, ha épp valami gáz van :)
Szeretnék viszonylag sűrű blogolni, hogy gyakran lehessen egy kis új erőt meríteni innen!
Nézzetek majd vissza, holnap új bejegyzés kerül fel!



2012. január 22., vasárnap

Bevezetés

Szeretettel üdvözlök mindenkit!Ennek a blognak egyetlen egy célja van, segíteni szeretnék, mindenkinek.Itt most valszínűleg sokan bezárták a böngészőt, aki nem, annak köszönöm. Ez a blog nem "hogyan gazdagodjunk meg 2 hét alatt" módszerekről fog szólni, sem krisna, sem semmilyen vallás, szekta nincs kapcsolatban vele, semmi ilyesmire nem kell gondolni.Pusztán szomorúnak találom a tényt, hogy mennyi ember nem boldog, panaszkodik, síránkozik, pedig gyakran a helyzetük közel sem rossz annyira, mint amennyire el vannak keseredve.Mások céltalanul éldegélnek egyik napról a másikra, szintén boldogtalanul.Szóval a legtöbben ma én úgy látom, hogy csak léteznek, nem pedig élnek.
Minden ember boldog kéne legyen, ha a körülmények alapból nem ezt támogatnák, akkor is. Mindig.
Természetesen mindenkinek megvannak a saját gondjai, de ezek nem lenne szabad okot adjanak a boldogtalanságra.
Célom, hogy motiváljak, örömöt okozzak, segítsek boldogabb lenni, ezáltal sikeresebb, produktívabb, gazdagabb és még sorolhatnám.Ha csak egy embernek, egy alkalommal sikerül mosolyt csalnom az arcára akkor, amikor amúgy nem mosolyogna, nekem már megérte.

Hamarosan új bejegyzés következik, nézzetek vissza 1-2 napon belül;)


- Posted using BlogPress from my iPad